BAJKAY ÉVA [Rosch Gáborné]
(Budapest, 1943)

Művészettörténész. Fő kutatási területe a XIX-XX. századi magyar és egyetemes művészet, különös tekintettel a magyar művészet nemzetközi kapcsolataira. E tárgykörben számos kiállítást rendezett Bécsben, Innsbruckban, Párizsban, Kasselben, Tokióban 1994-ben, Delawareben 1995-ben, Clevelandben 1996-ban, Brüsszelben 1999-ben, Münchenben és Berlinben 2002-ben. A magyar avantgárd és a magyar grafikai alkotásokat bemutató kiállításokat rendez 1982-től.
 

     
    • Az utópia bűvöletében. Weininger Andor - 2006 (A Bauhaus pécsi mesterei 1.)
 


BALLA D. KÁROLY
(Ungvár, 1957)

1957-ben született a kárpátaljai Ungváron, ma is itt él családjával. Szülővárosában érettségizett és folytatott egyetemi tanulmányokat. Közben volt laboráns, évekig tankönyvkiadói korrektorként és szerkesztőként működött. 1989-től munkaviszony nélküli szabadfoglalkozású; folyóiratokat, kiadói műhelyeket, internetes honlapokat alapított és tart fenn.

1973 óta publikál. Versei, novellái, esszéi a magyar nyelvterület számos orgánumában jelentek meg, több tucatnyi antológiában, gyűjteményben szerepel írásaival. Húsz önálló könyve jelent meg, számos díjban és szakmai elismerésben részesült.

• Részletes életrajz (Forrás: Wikipédia)
• Szakmai életrajz, publikációk, tevékenységek (Forrás: BDK Blog)
• A szerző honlapja(i): http://bdk.blog.hu/
                                       http://www.hhrf.org/ungbereg/manz/
                                       
 


    • 2000±3. Az ezredforduló hét esztendeje - 2007
    • Szembesülés - 2005
    • Világvége. Novellák - 2002   
    • Halott madárral - 1999
    • Árokszélen - 1996   
 


BALOGH PIROSKA
(1975)

1999-től az ELTE BTK XVIII-XIX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanársegédjeként felvilágosodás- és reformkori magyar irodalomtörténetet tanít, szakdolgozatok témavezetője, és részt vesz a magyar szakos kiegészítő- és doktorandusz-képzésben. A 18-19. századi magyar irodalom és történelem mellett a kortárs szépirodalmat is figyelemmel kíséri, rendszeresen jelennek meg kritikái az Alföld, a Holmi, az Élet és Irodalom, továbbá a Tiszatáj, az Életünk, a Somogy és a Kortárs című irodalmi folyóiratokban.

Szakmai önéletrajz és publikációs jegyzék »
Forrás: http://klara.web.elte.hu/felvilagosodas/balogh.html

    
    • Szavakban fölfejteni. Tanulmányok, esszék, kritikák - 2002


BALOGH TAMÁS
(Gyoma, 1975)
Balogh Tamás 1975-ben született Gyomán. Két prózakötete jelent meg (Egy füzet magánélete, 1993 és Nemlétező dolgok, 2004), valamint sajtó alá rendezte Kosztolányi Dezső Aranysárkányának az ifjúság számára átdolgozott kiadását (2004), Schöpflin Aladár levelezését (2004) és Nemes Nagy Ágnes Az öt fenyő című regényét (2005). Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének doktorandusz hallgatója.


    • (sajtó alá rendezte) Schöpflin Aladár összegyűjtött levelei - 2004    


BARCS JÁNOS
(1927)

Költő, író. 1949 óta jelennek meg írásai lapokban, folyóiratokban, antológiákban. Tíz önálló kötete látott napvilágot, a legutóbbi 2000-ben Fodor András - Barcs János levelezése címmel.

    
    • Lengyelek / Polacy. Kétnyelvű antológia - 2001      


BÁRDI LÁSZLÓ
(1932, Mosonmagyaróvár)

A II. világháború utáni első hazai tehetséggondozó mozgalom elméleti megalapozója és gyakorlati szervezője. A 80-as évektől orientalisztikai kutatásai a lovas nomád népek eredetének és vándorlásának vizsgálatára irányulnak, ezzel kapcsolatban 16 kutatóutat tett Kínában, valamint Belső-Ázsia és Távol-Kelet egyéb országaiban. Számos nemzetközi konferencia előadója. Meghívott tanárként oktatott a bukaresti, a pekingi és a nanchangi tudományegyetemen. Mintegy 70-75 tanulmányt publikált magyar, angol, német, kínai nyelven. 8-9 kötet társszerzője, s számos önálló kötete (3 egyetemi tankönyve) jelent meg. Emellett fordít és ismeretterjesztő cikkeket ír. A Kínai Tv Történelmi Dokumentumfilm Bizottságának tanácsadója (1988-89), majd ugyanott a népvándorlás kori dokumentumfilm-sorozatok szakértői csoportjának vezetője (2000). D.: Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, Munka Érdemrend, Tehetségekért-díj, Apáczai Csere János-díj, Stein Aurél felfedezői díj, Kőrösi Csoma Sándor-díj, valamint mongol és kínai állami, szakmai kitüntetések. T.: A Kínai Társadalomtudományi Akadémia Selyem Út Kutatóintézete elnökségének tagja, az Encyc- lopaedia Hungarica (Kanada) szakszerkesztője, a Külpolitikai Tanácsadó Testület tagja, a Magyarok Világszövetsége anyaországi és megyei választmányának tagja, az MVSZ Kőrösi Csoma Sándor Emlékbizottságának elnöke, a Kőrösi Cs. S. Társaság (USA) tagja. A TIT megyei elnökségének tagja.
(Forrás: www.baranyanet.hu/kikicsoda/2001/b/bardi.htm)

Szakmai önéletrajz és publikációs jegyzék »

    • Őseink nyomában a Távol-Keleten. Expedíció a Selyem út mentén - 1993


BÁRDOSI NÉMETH JÁNOS
(1902, Szombathely - 1981, Pécs)
Tanárnak készült, de a család szegénysége miatt nem tanulhatott tovább. Pénzügyi tisztviselő lett. A lírától a hivatalnoki munka költőietlen világa sem térítette el.
Bár a katedráról le kellett mondania, írásaiban, kultúraszervező munkájában tetten érhető a pedagógiai hajlam. 1926-ban látott napvilágot első kötete, az Öreg szilfa árnyékában. Önéletrajzi ihletésű prózai művei a harmincas években jelentek meg. Ez idő tájt lett a szombathelyi irodalmi élet meghatározó szereplője. 1932-ben a Faludi Ferenc Irodalmi Társaság elnökévé választották.
1936-ban indította meg az Írott Kő című szép - irodalmi és művészeti folyóiratot. A harmincas - negyvenes években néhány írásával a Nyugatban, a Magyar Csillagban, a Kelet Népében és a Válaszban is szerepelt. Munkatársa lett a Sorsunknak, Pécsre költözött, bekapcsolódott a Janus Pannonius Társaság munkájába. Hosszú hallgatás után az 1960-as évektől láttak napvilágot karcsú verseskötetei (Carmina Hungarica; Vacsoracsillag; Fehér pille; Lélek és tenger). Türelemmel viselt betegség után 1981-ben hunyt el.
(Forrás: www.szombathely.hu)

    • Lélek és tenger. Hátrahagyott versek - 1994


BARTHA MÁRIA


    • Machu Picchu. Rejtély és harmónia - 2004


BÉDI IMRE
(Bácsalmás, 1916)
Bédi Imre 1916. szeptember 16-án született Bácsalmáson. A család késobb Pécsre költözött és itt végezte tanulmányait elobb a Ciszterciek Gimnáziumában, majd az Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán szerzett diplomát. Ugyanitt tanársegédként dolgozott az Egyetemi Kisebbségi Intézetében.

    • A Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet 1936-1949 - 1994


BEGOVÁCZ RÓZSA
(1953, Barcs)

A magyarországi horvát nemzetiség tárgyi és szellemi kultúrájának kutatója. Érdeklődési körének középpontjában a Dráva menti horvátok kultúrája áll. E témakörben több tanulmánya, könyve jelent meg. 1985-től a Janus Pannonius Múeum Néprajzi Osztályának vezetője. 1994 decemberétől a Pécsi Horvát Kisebbségi Önkormányzat tagja, 1998-tól elnöke.

 


    • Baranyai konyha - 1992


BENCZE JÁNOS

újságíró, a Baranya Megyei Bíróság sajtótitkára

    
    • Tekintetes bíró urak. A Pécsi Királyi Törvényszék történetéből 1872-1914 - 2007
    • Önkéntesek és árulók - 1992


BENEY ZSUZSA
(Budapest, 1930. - Leányfalu, 2006.)

Költő, író, esszéista, tüdőgyógyász szakorvos. Első verseskötete, a Tűzföld 1972-ben jelent meg, Weöres Sándor bevezetőjével. Írt verselemzést gyerekeknek, Nyitva van az aranykapu címmel (1979), első esszékötete Ikertanulmányok címmel látott napvilágot (1973), későbbi tanulmányai sokat segítettek József Attila művészetének mélyebb megértésében. 1987-ben megjelent Napló, előtte és utána című regénye a biztos halál tudatában átélt élet lélektanát kutatja. 1993-tól az irodalomtudományok kandidátusa, a Miskolci Egyetem docense, egyetemi tanára. Szerteágazó irodalmi munkássága mellett hetvenéves koráig tüdőgyógyász szakorvosként dolgozott, valamint egyetemi tanárként bölcseletet és költészetet tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán, Pécsett és Miskolcon.

   
    • Versek a labirintusból - 1992


BENKŐ ATTILA


    • Nézegető - 1991


BERNICS FERENC
A szerző magyar-történelem-filozófia szakos tanár, aki évtizedeken keresztül az oktatásirányításban dolgozott. Hosszú ideje folytat oktatástörténeti kutatásokat. 1989-ben jelent meg a Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 című összefoglaló munkája.

    • A Julián akció. Egy "magyarságmentő egyesület" tevékenysége Horvátországban és
       Bosznia Hercegovinában 1904-1992 - 1994


BERTÓK LÁSZLÓ
(1935, Vése)

1935. december 6-án született a Somogy megyei Vésén, paraszti családban. Író, költő. Csurgón érettségizett 1954-ben. Mivel egyetemre nem vették föl, 1955-ben postai tisztviselő lett Marcaliban. 1955 augusztusában verseiért államellenes izgatás vádjával börtönbe került, ennek dokumentációját Priusz (1994) c. prózai művében adta közre. 1959-1963-ban elvégezte a pécsi tanárképző főiskola magyar-történelem szakát, 1970-1973-ban a budapesti ELTE könyvtáros szakát. 1965 óta Pécsen él, felesége óvónő, fia programozó, internet-szakember.
1959-től Nagyatádon, 1965 és 1977 között a pécsi tanárképző főiskolán könyvtáros. 1977-től a Pécsi Városi Könyvtár igazgatója, 1982-től 1996-ig főmunkatársa. 1992-93-ban a Magyar Írószövetség elnökségi tagja. 1998-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 1975-től a Jelenkor című folyóirat szerkesztőségének tagja, 1999-től főmunkatársa.  
Első versei 1953-ban jelentek meg a pécsi Dunántúl című folyóiratban. Fiatal költőként szellemi kapcsolatot tartott Fodor Andrással, Takáts Gyulával, Csorba Győzővel. A "priusz" miatt igen későn, 1972-ben jelent meg első önálló verseskötete, a Fák felvonulása. Korábban a Lengő fényhidak (1964) három szerzős - Makay Idával és Galambosi Lászlóval közös - antológiában közölték. Második önálló kötetére, az Emlékek választására (1978) is sokáig kellett várnia. Közben irodalmi életrajzot írt Csokonai Vitéz Mihályról és Vörösmarty Mihályról, 1984-től hasznos bibliográfiai munkákat tett közzé.
A Tárgyak ideje (1981) óta kötetei folyamatosan, a termés ritmusa szerint jelennek meg. Érdemes külön kiemelni a következőket: Hóból a lábnyom (válogatott és új versek), 1985; Három az ötödiken (243 szonett), 1995; Válogatott versek, 1999; Valahol, valami, 2003; Háromkák, 2004; Platón benéz az ablakon (versek 1954-2004), 2005; Hangyák vonulnak, 2007.


    • Hazulról haza. Ősök, műhelyek, élet - 2005
       Kapcsolódó kötet: Nagy Imre: Bertók László. Beszélgetés és tanulmány - 1995


BEZERÉDY GYŐZŐ
(1939-2004)

Bezerédy Győző Pécs és Baranya megye helytörténetírásának kiemelkedő alakja volt, nevéhez 600-nál is több publikáció fűződik. (Műveinek válogatott bibliográfiáját Orbán Gábor adta közre 2004-ben.) Három nagy közgyűjteményben dolgozott: a Baranya Megyei Levéltárban levéltárosként, a Janus Pannomius Múzeum Új- és Legújabbkori Osztályán mint muzeológus és osztályvezető, a Baranya Megyei Könyvtárban pedig mint a Helytörténeti Osztály vezetője. Kiemelkedő szerepe volt a községi krónikaírás megindításában és a helytörténeti ismeretterjesztésben.


    • Németnek Bécs, magyarnak Pécs - 1997 (Összeállította., tanulmány és magyarázó szöveg)
    • 100 pécsi évad - 1995 (társszerkesztő)


BODA MIKLÓS

irodalomtörténész, ny. könyvtáros

    • Stúdium és literatúra. Művelődéstörténeti tanulmányok - 2002


BODOSI GYÖRGY (írói név), Dr. Józsa Tivadar
(1925, Budapest)

Orvos, író, költő. 1953 óta a Veszprém megyei Pécsely körzeti orvosa. 1948-ban a Bibó István vezette Kelet-Európai Intézet munkatársa.

    • Illyés Gyula Tihanyban - 1990


BOGNÁR JÓZSEF
(Budapest, 1933)

kandidátus, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense

    • Contrastive Study - 2000


BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON
(Csorna, 1958)

irodalomtörténész, az irodalomtudományok kandidátusa (1993).

    • ARS PHILOLOGIAE. Tolnai Vilmos és az irodalomtudományi pozitivizmus öröksége
       - 1994


BOZÓKY ÉVA
(1923, Budapest - 2004)

Budapest, Eger, Zalaegerszeg zárdáiban tanul, majd 1940-ben a pápai Református Kollégiumba kerül.
A háború után Budapestre megy, népi kollégistaként elvégzi a Külügyi Akadémiát, majd beiratkozik a Pedagógia Főiskolára. Ekkor ismerkedik meg Donáth Ferenccel, a találkozásból nagy szerelem, életre szóló házasság lesz.
Éva a Magyar Nap-nál lesz tudósító, de itteni karrierje rövid - a Rajk perrel kapcsolatos cikkében kételkedik a hivatalos állítások pontosságában, a lapot betiltják. 1949-ben a Magyar Rádió "Női szemmel" című műsorának rovatvezetője, egészen 1951-ig. Éva pedig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen könyvtárosi állást kap, ezzel egyidőben elvégzi az ELTE bölcsészkarán a könyvtár szakot.
1960-ban lesz a Könyvtáros című folyóirat rovatvezetője, emellett több lapban is rendszeresen publikál. Több könyvet is ír, néhány munkája: Claudia (1978), Magdaléna (1982), Szótlan barátaink (1971), Zord idők nyomában (1998). Több évtizeden át rendszeresen jelentek meg írásai a Nők Lapjában.
1999-ben "Aranytollas" újságíró lesz, és megkapja a Magyar Köztársasági Elnök Aranyérme kitüntetést is. 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata érdemrend birtokosa lesz. Élete végéig dolgozott, 2004 májusában, 81 éves korában halt meg. Szigligeten helyezték végső nyugalomra.
 

    • Zord idők nyomában - 1998


BÜKKÖSDI LÁSZLÓ
(1939, Sásd - 2004, Pécs)

Bükkösdi László a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának Alapító tagja volt. A televízióhoz kerülése előtt volt újságíró, könyvtáros, népművelő, uránbányász, zöldségraktáros, színházi főtitkár. A rendezés mellett szerkesztőként és riporterként is dolgozott. Rendezett irodalmi műsort, bábszínházat, pantomimet, prózai és zenés színházat, bárműsort. Tévéjátékai nagy sikert arattak Pécsett; Kosztolányi: Csoda (tévéjáték, op.: Kovács Sándor - 1985), Szőnyi Erzsébet: Didergő király (meseopera, op.: Háda Sándor), Mozart: Falusi muzsikusok, Örkény: Borék, Bencze János: Rendszerváltás Pagonyán (1993). Több mint 300 tv-műsor létrehozásában vett részt. Árpádkori templomok, a népi építészet remekei, pécsi színészek és festők portréi, író és tudósportrék fűződnek a nevéhez: Csorba Győző, Faludy László, Mester István, Péter Gizi, N. Szabó Sándor, Erdős János, Keserű Ilona, Szatyor Győző, Vanyúr István, Hámori József, Ecsedy István, stb. Bábdarabjai japánul és németül is megjelentek, több hazai bábszínház játszotta őket. Művészetkritikákat, tárcákat és főzési recepteket is írt. A Dunántúli Napló szombati számaiban megjelent tárcáiból két kötet is megjelent. Pécs városának megkerülhetetlen személyisége volt, halálakor a város saját halottjának tekintette.

    • Szeressétek a macskát! Egy öregember emlékiratai - 2003