|
________________________________________________________________________ |
THIENEMANN-ELŐADÁSOK |
________________________________________________________________________ |
A Pécsi Tudományegyetem két irodalomtudományi műhelyének, a Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszéknek és a Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszéknek az oktatói fogtak össze annak érdekében, hogy évente egy alkalommal (később talán ennél szaporábban) lehetővé váljon a "Thienemann-előadások" sorozatként való közzététele.
A programot hagyományőrző szándék is táplálja. Pécsett, az ország legrégibb, 1367-ben alapított egyetemén különösen fontos és indokolt ez a törekvés: a jövőbe tekintő, de a múltból erőt merítő igyekezet.
A mai intézmény egyik huszadik századi jogelődjében, az Erzsébet Tudományegyetemen - mások mellett - olyan neves professzorok tevékenykedtek, mint Kerényi Károly, Tolnai Vilmos, Vargha Damján és Várkonyi Nándor. E tudósok közül Thienemann Tivadar emlékének szenteljük e kiadványokat, akinek Irodalomtörténeti alapfogalmak című, 1931-ben megjelent munkája ma is nélkülözhetetlen segédkönyv. A mű reprint kiadása 1985-ben (Thienemann Tivadar halálának évében) jelent meg a Pannónia Könyvek sorában. A reprint edició utószavában (A könyv margójára) Poszler György ezt írta: "Több mint félévszázados írás. Könnyű lenne mondani: le kell porolni. De nincs mit. Maga nem porladt, még a felülete sem, amit letakarítani lehetne. Legfeljebb feledés borította be, a nem mindig hálás utókor. Nem őt kell tisztítani, hanem az emlékezést frissíteni. Nem rá irányul a kegyeletes művelet, de a tompa tudományos amnéziára. Amelynek fátyla alatt friss maradt és sugárzó."
Az "emlékezés frissítésének" ügyében talán akkor járunk el leghűségesebben, ha ezek az ő nevével fémjelzett előadások, most és a jövőben, nem róla szólnak, hanem inkább, közvetve, a szellemét próbálják megidézni. Oly módon, hogy az előadó egy szakmai szempontból időszerű (s őt éppen foglalkoztató) témát három egymást követő napon, három előadásban fejt ki Pécsett az irodalomtörténeti tanszékek oktatói, hallgatói és doktorjelöltjei előtt. Az előadások befejeztével pedig átadja munkája szövegét első közlésre. Így jön létre az, amit kiadványsorozatként képzeltünk el. Az előadások szabadon választható témájával, előadásmódjával kapcsolatosan csupán egyetlen megkötésünk van: az elhangzó és megjelenő szövegben legyen egy olyan hivatkozás, amely Thienemann Tivadar valamely munkájára vonatkozik.
A Thienemann-előadások "darabjait" elsősorban egyetemi oktatóknak, hallgatóknak, tanároknak és diákoknak ajánljuk, de számítunk mindazok érdeklődésére, akiket foglalkoztatnak az irodalom, a művészetek kérdései és a művek történetileg változó értelmezésének a lehetőségei.
Nagy Imre, sorozatszerkesztő
________________________________________________________________________ |
| A SOROZAT KÖTETEI |
| ________________________________________________________________________ |

1700 Ft
|
Dávidházi Péter
MENJ, VÁNDOR
Swift sírfelirata és a hagyományrétegződés
Thienemann-előadások 4.
B/5, 202 oldal, kartonált
Dávidházi Péter irodalomtörténész rendhagyó műve dialógus az Amerikában elhunyt nagy tudós, Thienemann Tivadar munkásságával. Thienemann volt az, aki először felhívta a kutatók figyelmét a sírfeliratok tanulmányozásának jelentőségére, mondván a sírfeliratok az írásbeliség, az irodalom kezdeteihez vezetnek vissza, miként a mottóul választott idézetben megfogalmazta: "az írott irodalom fejlődésének kiindulását az epigraphia emlékein kell megfigyelnünk".
Részletek » |
| ________________________________________________________________________ |

1500 Ft
|
Szajbély Mihály
INTERMEDIÁLIS RANDEVÚK A 19. SZÁZADBAN
Arany, Kemény, Jókai & Co. (Exkurzus: Fényképíró úr Nádas Péter)
Thienemann-előadások 3.
B/5, 120 oldal, kartonált
A könyv az irodalmi szöveg elemzését a kultúra illetve a médiatudomány közegébe ágyazva végzi el. A 19. századi magyar irodalom reprezentatív szerzői (Arany János, Kemény Zsigmond, Jókai Mór) klasszikus szövegei új összefüggésbe kerülve, korábban ismeretlen rétegeiket, árnyalataikat tárják fel az olvasónak. Az interpretáció horizontja a 20. század felé is megnyílik (Nádas Péter). Ennek következtében a klasszikus és a modern irodalom sajátos összefüggéseire derül fény.
Részletek » |
| ________________________________________________________________________ |

1500 Ft
|
Tüskés Gábor
A MŰELEMZÉS LEHETŐSÉGEI. Lessing: Bölcs Náthán, Goethe: Faust I - II., Fontane: Effi Briest
Thienemann-előadások 2.
B/5, 104 oldal, kartonált
A Thienemann-előadások 2. kötetében a 18. és a 19. századi német irodalom három klasszikus alkotásának elemzési kísérlete található: Lessing: Bölcs Náthán, Goethe: Faust I - II., Fontane: Effi Briest. Mindhárom mű ma is aktuális, alapvető egzisztenciális kérdéseket vet föl, és az ezekre adott válaszok hasonló irányba mutatnak: mindhárom szerző célja az emberség lényegének keresése. Az elemzés 17 ábrát és 12 fotóból álló képmellékletet is tartalmaz.
Részletek » |
| ________________________________________________________________________ |

1500 Ft
|
Szegedy-Maszák Mihály
AZ ÉRTELMEZÉS TÖRTÉNETISÉGE
Thienemann-előadások 1.
B/5, 96 oldal, kartonált
A neves irodalomtörténész az előadás és az értelmezés, az egyetlen hivatalos értelmezés ábrándjának, a mű változó megítélésének és a mű azonosságának problémáit vizsgálja. Rendkívül gazdag irodalmi és művészeti anyag felhasználásával elemzi a történe:ti hitelesség és a helyi hagyományok, az előadás és az írott értelmezés, az értékek állandóságának és változékonyságának kérdéseit.
Részletek » |
| ________________________________________________________________________ |
| |
|
|