Kelemen Gábor: Szenvedélybetegség, család, pszichoterápia

A könyv 16 tanulmánya többféle nézőpontból, tapasztalati, tudományos, művészeti és etikai szempontokat egyaránt figyelembe véve foglalkozik az ezredforduló Magyarországának két rendkívül aktuális témakörével: a szenvedélybetegségekkel (a kóros játékszenvedéllyel, az addiktív falánksággal, az alkoholizmussal, a drogfogyasztással) és a családok átalakulásával, a házasságterápia lehetőségeivel. A tanulmánygyűjtemény külön érdekessége annak vizsgálata, hogy a fontosabb pszichikai, emberi kapcsolatokat érintő tudományos koncepciók hogyan jelennek meg - gyakran korábban, mint a tudományban - a művészi alkotásokban, az irodalomban, a regényekben és a drámákban. Ezek az írások a szubjektív nézőpont és a tudományos szempontok, a divergens és a konvergens gondolkodásmód, a produktív és a reproduktív tudás sajátos ötvözetei. Nyitottságot tükröznek, rácsodálkozást fejeznek ki, kíváncsiságot váltanak ki olvasójukban.

Kelemen Gábor (Pécs, 1954) a Pécsi Tudományegyetem BTK Szociológiai és Szociálpolitikai Tanszékének oktatója, egyetemi docens, aki 1978-ban szerzett orvosi diplomát, 1998-ig pszichiáterként és pszichoterapeutaként dolgozott. 1998-99-ben az USA-ban folytatott addiktológiai kutatásokat. Főként az emberi lehetőségszféra növekedéséhez és az önerő felszabadításához vezető dinamikus, interaktív folyamatok feltételeivel foglalkozik. 1994-ben jelent meg Az addikciók széles spektruma című könyve, majd 2000-ben szerkesztésében és tanulmányaival a Tele-dialógus című tanulmánykötet.