Szerző:
Cím:
Alcím:
Témakör:
Sorozat:
Nyelv:
ISBN:
Kiadás éve:
Méret:
Terjedelem:
Kötésmód:
Állapot:
Fogyasztói ár:
Internetes ár:
Kedvezmény:

Szajbély Mihály
Intermediális randevúk a 19. században
Arany, Kemény, Jókai & Co
irodalomtörténet
Thienemann-előadások
magyar
978 963 9498 95 2
2008
B/5
120 oldal
kartonált, ragasztókötött
rendelhető
1500 Ft
1275 Ft
15%
 

A könyv szerzője Szajbély Mihály a Szegedi Tudományegyetem Médiatudományi Tanszékének professzora, az MTA doktora. Új műve az irodalmi szöveg és a képi ábrázolás viszonyát, kapcsolatának alakulását mutatja be a kép technikai előállításának és sokszorosíthatóságának távlatában. A szerzőt az ún. képi fordulat (ionic turn) 19. századi szakasza érdekli elsősorban. Azt vizsgálja, hogy a kor technikai médiumai (a vásári képmutogatástól a laterna magicán át vetített "ködképekig") milyen nyomokat hagytak a szépirodalmi szövegekben, a képek miképpen befolyásolták a költészet és a próza stílusát, szerkezeti sajátosságait. Plasztikus elemzései által nyomon követhetjük, hogyan válik a szöveg egyre inkább intermediális találkozások színterévé. Felismerteti olvasóival, hogy miközben szövegeket olvasunk, képeket is olvasunk.
A tanulmány új összefüggésbe helyezi a klasszikus alkotásokat Jókaitól Bródy Sándorig, és a medialitás szempontjából sajátos értelmezést kapnak olyan fontos művek, mint, többek között, Arany János A kép-mutogató című verse és Kemény Zsigmond Ködképek a kedély láthatárán című regénye. A könyvet gazdagítja, hogy a szerző saját korának alkotásaira is reflektál, így Nádas Péter Valamennyi fény című, fényképeket és szövegeket tartalmazó, sajátos narratívát megvalósító kötetének elemzésével zárja fejtegetéseit.
__________________

Közismert, hogy a 19. század második felétől a képzőművészeti ábrázolás - helye, szerepe - gyökeresen átalakult a fényképezés hatására. Ez a fordulat azonban az irodalomban is végbement, a kor technikai vívmányai (vásári képmutogatás, laterna magica, majd a fotográfia) nyomokat hagytak a költői szövegeken is, befolyásolva az irodalmi művek stílusát, szerkezetét. A szegedi irodalomtörténész, médiakutató könyvében azt a folyamatot követi nyomon, ahogyan a szöveg egyre inkább az intermediális találkozások színterévé válik, Aranytól Jókain és Bródy Sándoron át egészen Nádas Péterig számos jelentős magyar irodalmi alkotás elemzésére téve kísérletet abból a szempontból, hogy a kép és szöveg viszonyának milyen alakzatai ismerhetők fel. A rövidítésjegyzékkel záródó tanulmány főként szakemberek (irodalomtörténészek, kommunikációkutatók), valamint középiskolai tanárok, főiskolai, egyetemi hallgatók érdeklődésére számíthat.
 
     Még nem áll rendelkezésre internetes forrás.
 

     
     1. Bevezető. Iconic turn
          1.1. Műalkotás és technikai sokszorosíthatóság. Benjamin és Kemény
          1.2. Könyvesboltok metamorfózisa. "De engem csak a majom érdekel."
          1.3. Még egy turn. Ezúttal kultúratudományi
          1.4. Megint a majom. Lehet-e még interesszánt?
     2. Kép és szöveg. "Das abc der Bilder"
          2.1. Szöveg- és képkonstruálás. Elméleti kérdések
          2.2.1. Belső képi világ
          2.2.2. Külső képi világ
          2.3. Az interpretáció határai. És lehetőségei
     3. Kép és szöveg, ismét. A kettő viszonyának történeti alakulása
          3.1. A populáris kultúra. Találkozásai a magas irodalommal
          3.2. A populáris regiszter képeinek magas irodalomba emelése Arany Jánosnál
          3.2.1. Arany és a lovak járása. Jókai
          3.2.2. A kép-mutogató meg-mutogatása. Arany és Dömdödöm
          3.3. A sötét szoba és a bűvös lámpa. Kemény és Jókai
          3.3.1. Ködképek. Nem csak a kedély láthatárán.
          3.3.2. Kemény és ködképei. Részint kedély láthatárán
          3.3.3. Ködfátyolkép, másként. A képmutogató Jókai
     4. Exkurzus. Fényképíró úr Nádas Péter
          4. 1. A fénykép médiumának elkülönülése a 19. században
          4.2.  Kép és fénykép szöveggé olvasásának különbözőségéről
          4.3. A fényképek és szövegek közötti kapcsolatok tipikus esetei
          4.4. Fényképész + író = fényképíró
          4.5. Amit látunk és amit nem. Kép és textus viszonya Nádas könyvében
          4.5.1. Képek és szövegek hullámmozgása
          4.5.2. A kötetkompozíció narratívája
          4.5.3. Képek a szövegek, szövegek a képek között
          4.6. Záró megjegyzések
     Rövidítésjegyzék

 
     Ebbe a könyvbe még nem lehet beleolvasni.