Radnóti-díjas, Déry-díjas költő, prózaíró. Pályája az 1980-as évek második felében versekkel indult, első kötetét, a Szombat délutánt 1991-ben adta ki a Cserépfalvi Kiadó. 1994-től jelennek meg novellás- és elbeszéléskötetei, regénye, a Lassan minden titok 2002-ben látott napvilágot. A Hollander Emőke meztelenül kisprózái és novellái az utóbbi nyolc évben született írások gyűjteménye, amelyeknek nagy része olvasható volt különböző irodalmi lapokban, folyóiratokban. A könyvben ezek a művek izgalmas egésszé állnak össze, tele humorral és együttérző iróniával, ám olvasás közben arra is rádöbbenünk lassacskán, hogy nem csak Hollander Emőke, hanem bizonyos értelemben mindannyian meztelenül állunk ezen a világon.
Hollander Emőkéről a papa és a mama azt mondták otthon, hogy helyes kislány, csak kicsit "egzaltált". Erre a szóra én fenemód irigykedtem, hiszen Emőke csodásan táncolt és énekelt, csak úgy, minden biztatás és produkálás nélkül, szinte csak magának, és látszott, hogy jól esik neki. Arra vágytam, hogy bárcsak egzaltált lennék, akkor sokkal sikkesebb lenne a mozgásom, az énekhangomról nem is szólva, ami úgy közelített az ideálishoz, mint a varjúé a feketerigóéhoz. Ja, igen, még valami: Hollander Emőke csodaszép
volt. Ezt kivétel nélkül mindenki elismerte, hogy tisztára Judy Garland, ahogy Vétekné magyarázta, az özvegy nyakkendőkészítő, és fejcsóválva még hozzátette, nem érti, hogyhogy épp egy trafikos lánya lesz a magyar Judy Garland.
____________________
Az Ünnepi Könyvhét alkalmából jelennek meg Méhes Károly utóbbi nyolc évben született, különféle irodalmi lapokban napvilágot látott elbeszélései. Méhes látszólag a hagyományos történetmondás technikáját követi, gyakran nyúl vissza gyermekkora emlékeihez, mintegy felidézve egy tipikus, átlagosan nemnormális középosztálybeli család mindennapjait, akárcsak a hetvenes-nyolcvanas évek (az Átkos miként egyik NDK-s témájú novellájának címe utal rá) miliőjét. Természetes humorral karikírozza a kispolgári társadalmi erkölcsöket, állítja pellengérre az emberi gyarlóságokat. Mindezt azért, hogy a meztelenség mögött feltáruljon az élet szépsége, igazabb arca is. Méhes Károly egyszerűen mesél, ki nem fogy a szóból, a sztorikból, néha nem tudni, hol a mese és a valóság határa, olykor határozottan be akarja bizonyítani: maga az élet is egy csoda. E csodavárás, az élet mélyebb értelmének keresése és valami derűs életszeretet ad vonzerőt ezeknek a hol groteszk, hol komikus, hol meg egészen megható - a szerző groteszk-humoros rajzaival illusztrált - történeteknek, melyeket széles körben érdemes ajánlani a kortárs próza kedvelőinek. |